Győr: Barokk esküvő és az első vidéki kitelepülés

Rekkenő hőség és pezsgő városi forgatag várt minket Győrben 2015. augusztus 8-án: az árusok már korán kipakoltak a város főutcájába, mindenki a hétvégén megrendezésre kerülő barokk esküvőre készülődött. Nagy izgalommal vágtunk bele a sátras kitelepülésbe - ez volt az első alkalom, hogy Magyarországon vidéki városban ennyire látható módon jelent meg az LMBTQI-téma a városközpont életében. Mély élményeket, igazi találkozásokat hozó esemény volt a győri jelenlét: összesen 166 emberrel került sor személyes beszélgetésre a két nap alatt. A látogatók közel 1000 percet töltöttek a sátornál.

 

 

 

 

 

Lelkesen indult neki a csapat az első kitelepülésnek: Halász Peti projektasszisztens ügyesen manőverezte az immáron a projekt színeiben pompázó kisbuszt. A projekt koordinátoraként számomra is külön öröm volt, hogy országjáró kampányunkat a szülővárosomban, Győrben kezdtük el. A város főutcáján már vártak ránk a győri aktivisták, akik fáradhatatlan lelkesedéssel és jókedvvel dolgozták végig a két napot.

 

Nagyon sok érdeklődő jelent meg a sátornál: barokk ruhába öltözött középkorú nők, akik egyéb programokra készültek, de örömmel próbálták ki a sátorban található játékokat. Édesanyák gyerekeikkel, akik esetében reménykeltő volt megtapasztalni azt, hogy kis segítséggel milyen nyíltan beszéltek gyermekeikkel a témáról. Sopronból is ellátogatott hozzánk egy LMBTQI-fiatalokból álló csoport, akikkel este egy frissítő mellett tovább beszélgettük a soproni és győri LMBTQI-helyzetről, s akik a kedvünkért pattantak autóba és látogattak el a városba.  

 

Vasárnap már sok embert régi ismerősként üdvözöltünk - beágyazódtunk az utca életébe. Persze, egy-két negatív megjegyzés akadt, de az igazán ellenséges attitűdökkel rendelkező emberek inkább elkerülték a sátrat. Sokan odajöttek hozzánk megkérdezni, hogy mit jelentenek a transznemű, a queer és az interszex kifejezések. Többen kíváncsiak voltak az én nememre is, ami remek apropóul szolgált arra, hogy mélyebb beszélgetésekbe kezdjünk. A biztonságunkra ügyelő járőrök is nagyon barátságosak voltak. Az egyikük azt is elmesélte, hogy az egyik árus panaszkodott nekik, hogy mi miért lehetünk itt, mire ő azt válaszolta: “ehhez mindenkinek ugyanolyan joga van és amúgy is, fontos dolog az elfogadás.” Egy édesanya a gyermekével így fogalmazott: “Sosem volt még ilyen Győrben, nagyon érdekes ezt látni.” Külön jólesett látni az örömteli meglepetést a helyi leszbikus és meleg párok arcán, akik séta közben fedezték fel a sátrat.

 

Összességében egy nagyon sikeres kitelepülés volt a győri: remek csapat, sok-sok élmény. Én régen éreztem magam ennyire otthon a városban. Önkénteseink azóta arról számoltak be, hogy többen megismerték őket a kitelepülést követő napokban, s mosolyogva köszöntek rájuk. Reméljük, hogy a lendület kitart és a győri kezdeményezések tovább erősödnek.